Híraddikt

Mary Shelley, Mel Brooks és Gene Wilder agyának szüleménye e fekete-fehér remekmű. Tehát adott a mindenki által ismert Frankenstein-sztori, jó sok szóvicc és még több röhögésre okot adó párbeszéd. Vagyis minden idők egyik legviccesebb és ugyanakkor leghátborzongatóbb vígjátéka!

Frederick Frankenstein, - kinek nevét így kell ejteni: "Fronkensztín" - elismert tudós, orvos. Mégis beárnyékolja boldog mindennapjait a vezetékneve és a hozzá köthető egykori tevékenységek. Minden szinten tagadja, hogy ő is egy őrült, a halhatatlanság lehetőségét kutató tudós, mint a nagyapja, aki természetesen máshogy ejtette ki a vezetéknevét.

Egy nap viszont megtudja, hogy a nagypapa ráhagyta erdélyi kastélyát. Elköszön hát menyasszonyától, Elizabethtől (Madeline Kahn) és útra kel. Erdélyben, ahol mindenki a hivatalos nyelvet, tehát a németet beszéli (haha) csatlakozik hozzá az inasjellegű Igor (Marty Feldman), pardon "ÁJGOR", az asszisztensi szerepet méltán betöltő Inga (Teri Garr). Magában a kastélyban pedig Frau Blücher (Cloris Leachman). Azaz BLÜCHER! NYIHAHAHHHHAAAA!

A szigorúan csak a tényekben hívő doktor pedig megtalálja felmenője naplóját, melyben részletesen leírja, hogyan keltett életre anno egy halottat. Igornak köszönhetően a majdan hamvaiból újjáéledő lény egy bizonyos A(bby) Normal agyát fogja megkapni. Így a szörny (Peter Boyle) emberi tulajdonságokkal nem nagyon rendelkezik kezdetben, viszont egy vagdalkozó és közveszélyes szerencsétlen.

A faluban ezalatt terjednek a pletykák, és ezek eljutnak Kemp nyomozó (Kenneth Mars) füleibe is, melyek a jobb karjával ellentétben működnek. Mindenki a doktor ellen fordul, sőt még a menyasszonya is képes beállítani. Az időközben egyre barátságosabb szörny úr pedig a falusiak kezére kerül. Nagy balhé lesz, hacsak nem jut valami fondorlatos és félelmetesen nagyszerű megoldás a doktor eszébe...

A parókás Clark Gable-imitátor Gene Wildertől kezdve, a rendező úr hangkameóján át egészen a zenéig minden klappol. Az eredeti Frankenstein film helyszínein játszódik ez a produkció, vagyis alapból kettesről indul. A fekete-fehér megoldás nagyon el lett találva, a szörny tök jól fest, minden szereplőt rohadt jól sminkeltek ki, Marty Feldmant meg csak látni kell. Ha meg már láttál Mel Brooks -filmet, akkor felesleges is tovább firkálnom.

A legjobb vígjátékok egyike, nem azt az undorító és unalmas vonalat képviseli, amiket manapság gyártanak. Ebben a színészeken van a hangsúly és könnyesre nevethetjük magunkat az úgynevezett favicceken. Csodás.

Vacsoraidő rovat: