Resident Evil-trilógia
Csak itt, csak most, csak nektek!
A videójáték-ipart nagyrészt Amerikával azonosítják az emberek, pedig ha távolabbra nézünk, mint a World of Warcraft, a Doom 3 vagy a Half-Life, akkor a távol-keleti játékok közt találunk olyan remekeket, mint a már több mint tíz részes Final Fantasy, a Soul Calibur-széria vagy a Biohazard.
A Biohazard, amit Resident Evilként is ismernek.
1996-ban jelent meg az első rész, ami máris óriási siker volt a gyártó Capcom számára. Teljesen egyedi és összetéveszthetetlen stílusú túlélő-horrorról van szó, ahol nem csak agyatlanul kell lövöldözni, hanem különböző tárgyakat lehet egymással kombinálni és fejtörőket kell megoldani. Sőt, mi több, a szemünk előtt minden esetben kibontakozódik egy jól átgondolt, izgalmas és borzongató sztori – ideális alap egy félelmetes filmhez!
Ha a zombis mozit említem, a legtöbb embernek most kapásból talán a legújabb élőholtas állatkodás, a Zombieland ugrik be, de a szélesebb látókörűek előtt George A. Romero neve rémlik fel. A tipikus élőholt megteremtése tulajdonképpen az ő érdeme. Az 1968-as nagyszerű film, Az élőholtak éjszakája hozta létre a mindenki által ismert ronda, rothadó, járó hullákat, akik emberhúsra éhezve támadnak rá minden élőre. Romero az eltelt 40 év alatt még rengeteg „living deades” alkotást csinált, mindig nagy sikert aratva. Nála szintén nem agyatlan öldökléshullámról van szó, hanem a zombi motívum mögé elrejtett kemény társadalomkritikákról, pl. a kirekesztés és a konszumerizmus pellengérre állításáról.
Paul W. S. Anderson pedig gondolt egyet és a már egyébként is zombikkal telt Resident Evil-játéközönt filmre vitte – kicsit Romero nyomában haladva, de az alapanyaghoz hűen. A szponzorálásról pedig két európai filmcég és nem a hollywoodi álomgyár adta a pénzt.
Andersonnak már volt tapasztalata a videójátékok mozivászonra álmodásával, mert ő rendezte az 1995-ös Mortal Kombatet is. Ahhoz viszonyítva viszont mindenképpen nagy dobás volt a 7 évvel későbbi A Kaptár.
A Biohazard szerint a zombikat és egyéb szörnyetegeket az Umbrella (vagy Védernyő) multinacionális nagyvállalat egyik elszabadult biológiai fegyvere, a T-vírus hozza létre.
Az alaphelyzet itt is ugyanez, de lássuk kicsit bővebben:
A konzolokról már ismert karakterek helyett a rendező (aki egyben az író is volt) egy egészen új főhőst alkotott meg: Alice-t, akit a csodás külsejű Milla Jovovich modell-színésznő keltett életre.
Alice kezdetben nem emlékszik semmire, nem tudja ki ő, vagy hogy hogyan került abba a hatalmas házba, ahol felébred.
Azonban nincs sok ideje ezen rágódni, mert egy kommandós-csapat tör rá és magukkal viszik. Valamint egy magát rendőrnek kiadó pasast (Eric Mabius) és egy szintén amnéziás férfit, aki később csatlakozik hozzájuk (James Purefoy).
Útjuk a ház alatti titkos létesítménybe, a Kaptár nevű földmélyi labor-komplexumba vezet, ahol a mindent irányító számítógép, a Vörös Királynő (Michaela Dicker) megölte az összes dolgozót.
Ki kell deríteniük, miért történt ez az egész és le kell kapcsolniuk a lázadó gépet. De a dolgok sosem ilyen egyszerűek, mert a halott kutatók hamarosan felkelnek, majd rájuk támadnak – a továbbiakban pedig élőholt vérebek, halálos csapdák és mutánsok is nehezítik a csapat dolgát. Mialatt a létszám lassan fogyatkozik, Alice memóriája kezd visszatérni, de vajon jót tesz-e majd neki a tudás, amivel szembe kell néznie?
Jovovich karaktere mellett egy másik fontos szereplő a Michelle Rodriguez által megformált kommandós csaj, Rain, valamint a Capcom-szimulátorokból már ismert félelmetes licker bestiák is életre kelnek a mozivásznon.
Tipikus túlélő-horrorról van szó, ahol a kis csapatnak meg kell küzdenie az alapból is veszélyes környezettel (a Kaptár biztonsági rendszerével), egymással (a visszatérő emlékezet sok mindenre fényt derít) és több természetfeletti lénnyel, akik az életükre törnek.
A film vége nyitott: nem lehet tudni, hogy eleve folytatást szántak-e neki, vagy csupán az alaptörténethez való hűség miatt készült-e a borongós befejezés. Mindenesetre Anderson sosem készít folytatást a filmjeinek, ezért az első megoldás annyira nem valószínű, biztosan a forgalmazóktól eredt a következő rész készítésének ötlete.
A későbbi részekben is megfigyelhető alapmotívumok, amik innen indultak ki:
- A fertőzéssel való harc (Rain szinte a teljes játékidő alatt küzd a testében lapuló mikroszkopikus ellenséggel, de végül persze alulmarad) és az ebből következő
- Egykori baráttal való harc (A fertőzött mindig a legrosszabb pillanatban válik zombivá: vagy magával visz egy jófiút, vagy megfertőz egyet, mielőtt végleg meghal.)
- A zombi vérebek
- A mindent látó „jóakaró” (A Vörös Királynő kamerákon keresztül figyeli a csapatot. Kezdetben ellenük van, de utána szükségük lesz egymásra. Segítséget nyújt, de valójában jéghideg logikával hozza a döntéseit, nem az emberi életet szem előtt tartva. A későbbi hasonló szereplők is így vannak ezzel.)
- A játékból ismert végső visszaszámlálás (Az utolsó pályán mindig egy robbanás elől kell menekülni valamilyen járművel, egy adott idő áll rendelkezésre, amit nem lehet meghosszabbítani. Itt a Kaptár 3 órás visszaszámlálás után lezárja magát, a hősöknek ki kell jutniuk.)
- A főellenség (Az említett utolsó küldetésekben mindig valamilyen nagy erejű, borzasztóan torz lény akarja megakadályozni a kijutást: nem csak önmagában jelent halálos veszélyt, de a menekülésre lévő időt is próbálja minél jobban húzni. Jelen esetben egy második formájú licker a végső ellenfél.)
- A negatív vagy katasztrófát sejtető befejezés
6.3-as pontszámával az imdb alapján ítélve a három rész közül az első a legjobb.
A két dögös főszereplőnő, az undorító gonoszok és a remek, fokozatosan kibontakozó alapkonfliktus szerintem nagyszerű filmmé teszi a Resident Evilt.
5/5
Két évvel az első Resident Evil-mozi után megpróbálták megismételni annak sikerét a 2004-es Apocalypse-szel.
A hajsza most már Raccoon City utcáin zajlik, ahol a Kaptárból kiszabadult T-vírus zombifikálja a lakosságot, jönnek a lickerek, a kutyák meg az Umbrellás komák géppisztolyokkal és helikopterekkel.
Alice most már nagyon brutális, a testébe ugyanis bekerült a halálos biofegyver, de ő nem zombi lett, hanem mutáns. Annak meg egész csinos, úgyhogy elnézzük neki. Most nemcsak halomra lövi és/vagy puszta kézzel írtja a Védernyő-kísérlet-származékokat, de már képes érzékelni a vírust más emberekben, sőt az egyéb hordozók jelenlétét is megérzi.
Ahogy Nemesis-ét is (Matthew G. Taylor), aki nagy, ocsmány, erős, vagyis tökéletes szörnyeteg. Bőrszerkója, nagy fogsora, minigunja és rakétavetője van, kiegészítve igézően kék fél szemmel és fantasztikus hanggal.
Itt jelenik meg az első, egyenesen a játékokból átvett jófiú, Jill Valentine (Sienna Guillory), valamint a következő részben is helyet kapó kommandós Carlos (Oded Fehr) és a vicces néger L. J. (Mike Epps).
Alice és az itt felsorolt „hősök” egy újságírónő és egy kislány társaságában küzdenek meg a rosszfiúkkal – lássuk, milyen szokott Resident Evil-elemek jelennek meg kalandjuk során:
- A fertőzéssel való harc átalakul a fertőzés előnyeinek felhasználására (Alice új képességei, és mint kiderül, a lányka is a T-vírusnak köszönhetően tud járni)
- Egykori baráttal való harc (Carlos-nak egyik volt kollégáját kell likvidálnia, Alice pedig egy régi ismerősét véli felfedezni a végső leszámoláskor a vele szembenálló lényben.)
- A zombi vérebek (Itt még van hozzá logikus magyarázat, mivel egy K-9 egységből szabadultak ki.)
- A mindent látó „jóakaró” (A kislány apukája [Jared Harris] fontos tudós az Umbrellánál, de nem engedik, hogy elmenjen érte a lezárt területre, ezért betör a számítógépes hálózatba és onnan néz szét a városban, gyermeke után kutatva. Így lel rá a csapatra, akiknek segít kijutni a lányka kimenekítéséért cserébe. Viszont nem érdekli, hogy hány áldozatot követel a kis mentőakciója, így ő se teljesen jószándékú.)
- A játékból ismert végső visszaszámlálás (Most egy atomcsapás elől kell menekülniük egy helikopterrel.)
- A főellenség (Nemesis, aki végül meglepő lépésre szánja el magát – szerintem a sorozat eddigi legjobban megcsinált főszörnye)
- A befejezés most inkább folytatást sugalló lett, bár jelentős negatív felhanggal.
5.8-at kapott a már említett filmes oldalon, ezzel az eddigi leggyengébb a három rész közül. Szerintem a kommandósok, Nemesis, valamint a meglepő fordulatok emelik a színvonalat, viszont Jill annyira unalmas, egysíkú lett, hogy nagyon rontja az összképet. Emellett a végén történő eseményeket a későbbi epizódban nem magyarázták meg, nem folytatták az itt megkezdett koncepciót. Valamint talán túlságosan is akciófilm jelleget öltött az egész a horrorisztikus elemek rovására. Nekem mindazonáltal Milla Jovovich és a félszemű óriás miatt már tetszik, plusz Oded Fehrt is bírom, a felsorolt negatívumok pedig annyira nem zavartak.
5/5
És elérkeztünk a 2007-es utolsó részhez, az Extinctionhöz, ahol fogták az eddig felépített „mítoszt” és egy huszárvágással romba döntötték.
Hogy hol tart most a játék, azt nem igazán tudom, az 5. rész már Afrikában játszódott, de hogy azóta hova jutott, arról fogalmam sincs.
Azt viszont tudom, hogy a 3. Resident Evil-mozi nagyon elrugaszkodott a „valóságtól”.
Ugyebár a Kaptárt végleg lezárták, Raccoon City-t elpusztította egy atomcsapás, viszont Alice még mindig él. És társai is jól vannak, tehát jöhet az újabb rész. De hova tegyük az egész eseménysort, ha a kultikus helyszínre már nem lehetséges?
Tegyük a semmi közepére, Mad Maxékhez!
A kezdetekkor szembesülünk vele, hogy a T-vírus kipusztította az emberiség nagy részét, az állatvilágot, de még a növényeket is, ha pedig ez nem lenne elég, tegyük hozzá, hogy a tengereket is kiszárította!
Tehát a világ sivatag, mindenhol, de még mindig Amerikában vagyunk, természetesen.
Dr. Isaacs (Iain Glen) Alice-klónozással tölti idejét egy kényelmes föld alatti kutatóközpontban és próbálja a fertőzést visszafordítani, ezzel együtt háziasítani a zombikat – sajnos a jó doktor nem jár túl sok sikerrel…
Az igazi Alice (Milla Jovovich) közben dögös mociján járja a kihalt végtelenséget, a túléléshez szükséges cuccok után kutatva – fantasztikus képességei pedig egyre erősödnek. Nem önszántából, de csatlakozik egy konvojhoz, amit Claire Redfield (Ali Larter) vezet – nagy meglepetésére pedig ott találja Carlos-t (Oded Fehr) és L. J.-t (Mike Epps). Az egyre fogyatkozó számú csapat rálel az Umbrella titkos bázisára, ahonnan lehetőség nyílik a menekülésre, a cél pedig Alaszka. Alice viszont más utat választ: neki találkozója lesz a Végzettel, ami Dr. Isaacs mutálódott képében (Tyrant – Brian Steele) jön el…
Ha megpróbáljuk túltenni magunkat a nagyrészt (de nem teljesen) logikátlan elsivatagosodáson, akkor is szembeötlő hibákat lehet felfedezni a korábbi részek után.
- Ha tényleg kihaltak a növények, akkor Las Vegasban miért vannak még mindig homokkal borított pálmák?
- Alice az Apocalypse-ben érzi a fertőzést más élőlényekben, de itt már nem. L. J.-vel igaz, hogy nem volt sose szorosabb kapcsolatban, de mégis mi magyarázza, hogy tudomást se vesz róla? Pláne úgy nem, hogy éreznie kéne benne a vírust!
- Hova tűnt Jill Valentine meg a kislány?
- Hogy lehetséges, hogy a sivatag kellős közepén lévő, más embereken élősködő túlélőcsapatnak is olyan zombi-vérebei vannak, mint amilyenek az előző két részben szerepeltek? Miért csak ez a kutyafaj maradt „életben”?
Plusz szerintem nagyon hiteltelen, hogy az összes nőnek tök tiszta, hibátlan arcbőre van. A sivatagban, az állandó vándorlás alatt nem így kéne kinézniük…
Nézzük, hogy megvannak-e a megszokott dolgok, amik már az előzményekben is benne voltak:
- A fertőzéssel való harc (L. J.-t még az elején harapja meg egy élőholt, Alice küzd a saját adottságaival, valamint láthatjuk dr. Isaacs mutációját is.)
- Egykori baráttal való harc (A már említett fertőzött néger a lehető legrosszabbkor válik zombivá, ráadásul megsebesíti Carlos-t is – viszont ez előbbre viszi a történetet.)
- Zombi vérebek (Ezúttal teljesen logikátlan módon vannak jelen. Egy régi rádió épületében, ugyanaz a kutyafajta, ami az előzőekben is volt. Aki tudja a magyarázatot, nyugodtan mondja el!)
- A mindent látó „jóakaró” (A doki műholdakkal keresi Alice-t, akiből egyrészt egy teljesen a Védernyő által uralt harci gépet akar létrehozni, másrészt pedig a véréből szeretne egy működő ellenvírust készíteni. Két alkalommal sikerül őt bemérni, egyszer még le is tudják kapcsolni, de utána már elveszti jelentőségét a megfigyelés-motívum. Emellett a műholdról mindig ugyanazt a felvételt mutatják, ez pedig benne volt a többi epizódban is. Itt egészen más a jelentősége a mindent látónak, mert most fenyegetést jelent – most először nincs szükség rá, hogy segítsen a hősöknek kijutni valahonnan.)
- A végső visszaszámlálás abszolút hiányzik (Bár az utolsó jelenetek egyikében Alice fenyegetése [„Eljövök értetek!”] akár a Védernyő végóráinak kezdetét is jelentheti. A menekülést ismét helikopterrel hajtják végre, de nincs jelentősége.)
- A főellenség (Tyrant, a játékbeli Nemesis képességeivel. Alice önszántából harcol vele, vagyis nem lenne mindenképpen szükséges, hogy megtegye, a szörny pedig végülis erősebbnek bizonyul nála! Most van az első alkalom, hogy az utolsó ellenfél nem gátolja a menekülést.)
- A bejezés egyértelmű folytatásra utal, valami nagyon durvára!
A megszokott hősnő képességei marhajók, de a külseje most nem olyan látványos. A nagy ellenfél baromijó, de a többi igazán Resident Evil-ös dolog elveszik. A játékokból átemelt figurákból Claire semmit nem emel a színvonalon, Wesker (Jason O’Mara) viszont annál inkább! Mellettük pedig ismertebb arcként a Mortal Kombat Johnny Cage-e, Linden Ashby és az egynyári énekesnő, Ashanti is szerepel.
Összesítésben az Extinction nagyon más, mint amit megszokhattunk, de mégis jó. Az utolsó 10 perc pedig visszahozza a rendes Biohazardos hangulatot! 6.2-jével meginogtatja az első rész trónját, nálam pedig
5/5-öt kap.
Az azonos pontszámok ellenére nekem a 2. rész a kedvencem. Az első hangulatát valamennyire sikerült neki visszaadnia és hiányosságai ellenére is élvezhető. A harmadik új „mítoszával” nem olyan könnyű azonosulni, de ha sikerül, akkor egy izgalmas másfél óránk lesz! A horror vonal viszont egyre inkább kiveszik a szériából az akció, sőt, lassacskán a sci-fi javára.
És hogy mi lesz a 4. részben, az Afterlife-ban? Pár hónap múlva megtudjuk!
Tévésámán/Filmrajongó
Az ifjú Frankenstein (Young Frankenstein) 1974
A parókás Clark Gable-imitátor Gene Wildertől kezdve, a rendező úr hangkameóján át egészen a zenéig minden klappol. Az eredeti Frankenstein film helyszínein játszódik ez a produkció, vagyis alapból kettesről indul. A fekete-fehér megoldás nagyon el lett találva, a szörny tök jól fest, minden szereplőt rohadt jól sminkeltek ki, Marty Feldmant meg csak látni kell. Ha meg már láttál Mel Brooks -filmet, akkor felesleges is tovább firkálnom.
Vacsoraidő rovat:
Mozsárágyú/Filmrajongó
Spamalot - Gyalog Galopp a színházban
A budapesti Madách Színház a múlt hónapban tűzte műsorára a 2005-ben íródott, világszerte nagy sikerrel futó Spamalot című darabot. Én rögtön a premier utáni előadásra mentem el megnézni a Gyalog Galopp színpadi változatát – illetve annak musical verzióját. Az élmény egyszerűen leírhatatlan volt: garantált 1+1 órás szórakozás, mely hű marad a Monty Python csoport amúgy is abszurd humorához. De, hogy a Monty Pythont nem ismerő olvasók is képben legyenek, egy rövid történeti áttekintés következik, hogy aztán ezzel a friss tudással merülhessünk el a Spamalot káosszal fűszerezett mélységeibe. Kérjük a biztosítószeget nem ötnél kihúzni!
A Monty Python csoport 1969-ben alakult a Michael Palin, Terry Jones, Terry Gilliam, Eric Idle, John Cleese és Graham Chapman összeállásból. Sikerüket a Repülő Cirkusz című sorozattal alapozták meg, mellyel az angol abszurd, fekete humor határait a végletekig feszítették, sőt, néha túl is léptek rajta. A sorozat 45 epizódot élt meg, az utolsó 5-6 rész már nem teljes stábbal készült, mert John Cleese – önmaga ismétlésére hivatkozva – kiszállt a csapatból. 1974-ben a sorozat lekerült a BBC 1-ről és a csoport nekiállt egy egész estés film készítésének. Ez lett a Monty Python and the Holy Grail (Monty Python és a Szent Grál) – az itthon óriási sikerű Gyalog Galopp.
A film voltaképp nem más, mint az Arthur király és kerekasztal lovagjai mondakör kifigurázása. A király azt a feladatot kapja Istentől, hogy keresse meg az elveszett Szent Grált. Arthur elindul különc lovagjaival, és abszurdabbnál abszurdabb helyzetekben kell helyt állnia, hogy a film egyszer csak egy rohamrendőri attakkal véget érjen. A filmben rengeteg feledhetetlen jelenet van, és jó pár mondás vált szállóigévé. A bevezetőben említett biztosítószeg a Szent Kézigránátra utal, melyet a biztosítószeg kihúzása után hárommal el kell dobni, hogy az ellenség elpusztuljon („Dobd a Szent Kézigránátot a te ellenedre, aki mivel hogy nem kedves neked… megdöglend. Ámen.”). Másik híres jelenet a lovagok, akik azt mondják „Ni!”-vel való találkozás (vagyis a szó kimondásakor rajtuk kívül mindenki halálosan megrémül). Vagy ott a Fekete Lovag, aki annyira magabiztos, hogy végtagjai elvesztése után és tovább akar küzdeni, de a végén beéri döntetlennel. Végül, de nem utolsó sorban egy aranyos fehér nyuszival való küzdelem, akiről kiderül, hogy egy vérengző gyilkoló gép (Arthur végül neki szánja a Gránátot) – hogy csak néhányat említsek.
Lehetne még órákat beszélni a filmben található zseniális rajzolt betétekről, a tökéletesen értelmetlen jelenetek abszolút harmóniájáról vagy arról, hogy hogyan képes a varázsló tüzet csiholni kovakő és öngyújtó nélkül, de nem teszem meg, mert ez nem a film bemutatója, hanem a darabé. Hát, íme!
A darab pont annyira szövevényes és buggyant, mint a film. Már a cím is tökéletes káosz, hisz ahogy a plakát mondja, lefordíthatatlan: a spam (egy angol löncsféle, vagy a levélszemét magyar megfelelője), és a Camelot szavak párosíthatatlan egyvelege.
A történet nagyjából követi a film fonalát, ám bizonyos változtatásokat eszközöltek. Például Arthur egyszerű embereket nevez ki lovagnak, és nem már eleve lovagi rangban lévő urakat választ segítőül. Nagyobb szerepet kapott a Tó úrnője, akit Arthur a legvégén elvesz feleségül és kimondhatatlan neve miatt lesz Guinevere. A vége természetesen egy óriási happy end, ahol mindenki boldog és együtt éneklik az Always look ont he bright side of life-ot (Mindig nézd az élet napos oldalát; ez a dal először a legutolsó Repülő Cirkusz részben hangzott el, de igazán híressé a másik Python film, a Brian élete zárójelenete tette – a szerk.). A darab legvégén kiosztásra kerül az „Arthur király díj”, amit az a szerencsés néző kap meg, akinek a széke alatt ott rejtezik a Grál maga.
Minden jelenet igazi gyöngyszeme az abszurdnak, aminek megkoronázását az elhangzott dalog szövege jelentette. Íme ízelítőül néhány: Arthur egyszer azt énekli, egyedül van, annak ellenére, hogy segédje Balfi végig ott integet mögötte. Van dal arról, hogy akkor most a dal miről szóljon. A Tó úrnője panaszkodik arról, hogy kicsi a szerepe, figyeljenek rá is. A hullaszállítós jelenetben a hulla felkel és táncol, miközben azt hangoztatja, hogy még él – holott hullazöld.
Most a szereplőkről egy kicsit. Nehéz helyzetben vagyok, ugyanis a három premier előadás három különböző szereposztásban ment le. A verzióban, amit láttam, Arthur királyt Szervét Tibor alakította zseniálisan, a Tó úrnője az elképesztően jó hangú Polyák Lilla volt. Hajdu Steve alakította Lancelotot, akinek a színészi játéka jobb volt ugyan, mint a hangja de ez a többi szereplőhöz viszonyítva van így. Galbenisz Tomasz kapta Bedevere szerepét, s végül, de nem utolsó sorban Hujber Ferenc alakította remekül a mocsárvári úr fiának, Herbert hercegnek a szerepét.
A filmtől eltérően van egy két olyan apróság, amit a musical még inkább felerősített és kifordított ezzel is erősítve a „pythoni” jelleget. Például: Lancelotról kiderül, hogy ferde hajlamai vannak, amit a Mocsárvár ura egyszerűen így kommentál: „Jesszusom! Te buzi vagy!”, vagy hogy a darab végén Herbert és Lancelot egybekelnek, vagy Camelot vára átváltozott egy hatalmas kaszinóvá, ahol mindenki tobzódik az élvezetekben. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan kifigurázzák a többi kasszasiker musicalt és cameoként (pillanatnyi vendégszerep) megjelentetik őket – ilyen Az operaház fantomja, és a Hegedűs a háztetőn.
A legradikálisabb változtatás egy ”nagy fekete lyuk” a darab közepén, amit az előadó színházaknak saját maguknak kell kitölteni tetszés szerinti tartalommal. Jelen esetben az ötletes megoldás a következő: a „Ni!” lovagjai azt a feladatot adják Arthurnak, hogy szervezzen meg egy zenés előadást a Madách Színházban magyarok részvételével. Mialatt szervezkedik, és keresi a magyarokat, táncol egy kicsit cigányprímások és matyó hímzéses táncosok kiséretében. Így a bemutatott darabnak lesz helyi vonatkozása, sőt, az előadó színház remek önreklámot is csinál.
A cikk végén essünk túl a legkegyetlenebb szakaszon – a személyes véleményen. Az ítéletem: 9,5 pont a tízből. Magyarázom.
A díszletek remek kialakításával, tökéletesen visszaadták a film rajzfilmszerű hangulatát. A szereposztás (legalábbis amit én láttam) telitalálat volt, amit fentebb már részleteztem. A darab hosszát is jól választották meg, egy kétórás felhőtlen szórakozás bőven elég ahhoz, hogy jó kedvem legyen. A dalok jópofák, és feladatukat, vagyis a cselekmény továbblendítését, megfelelően kielégítik. A poénok is pont akkor és ott csattannak, ahol kell, bár kissé kifogásolom, hogy modernizálni próbálták a film eredeti, sikeres nyelvét.
Fél pontot csak azért vonok le, mert akármennyire is igyekszik a musical, a filmet, és az eredeti stábot senki semmikor nem fogja felülmúlni, legalábbis az én véleményem szerint. Mellbevágó, de igaz.
A Madách színház ismét remekül megfogta a „papíristen” lábát, hisz ez a harmadik, szinte mindig teltházzal futó darabja. Külön szerencse , hogy a darab alapjául szolgáló film igazi klasszikus a maga műfajában, így nem meglepő, hogy az általam látott előadáson a többség kívülről ismerte, így nem szorultak magyarázkodásra az új poénok, és az eltéréseken is felhőtlen nevetés várt ránk. Egy élmény volt végigülni a darabot, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki egy kicsit is derülni akar koraeste, függetlenül attól, hogy szereti-e az abszurd humort vagy sem. Kívánom, hogy mindenki találja meg a maga Grálját, hisz akár a székünk alatt is lehet.
GZ
Silkroad Online
Igazi vérbeli keleties MMO, ami szinte csak úgy süt róla. A karakterek kinézetétől kezdve (hiába is jött hozzá “európai” tartalom) a zenén át a környezet megvalósításáig minden erről árulkodik. Ettől függetlenül az egyik legnépszerűbb ingyenes MMO, hiszen szerverei a mai napig annyira túlterheltek, hogy csak többszöri próbálkozás után lehet rájuk feljutni. Állítólag vannak olyanok, akik szerint jobb, mint a WoW, ezt mindenki döntse el maga. A grafika szódával elmegy, de sajnos az összkép azért hagy némi kívánnivalót maga után, bár van benne néhány dögös effekt. A gépigény ennek ellenére eléggé magasnak mondható, ha gördülékenyen szeretnénk játszani. A túlterhelt szerverekre jellemzőek a folyon előjövő rövidebb-hosszabb lagolások is. Az irányítás kissé különös, hiszen bár létezik benne WASD támogatás, valahogy nem az igazi. A játék címéből már mindenki számára világos lehet: kalandozásainkra a Selyemút mentén lesz lehetőségünk, abban a korban, amikor még virágző kereskedelmi útvonal volt, és megannyi veszély fenyegette az utazókat. Egy nagyobb kiegészítő formájában már lehetőségünk van akár európai helyszínekről is nekivágni a történetnek.
Forgalmazó: JOYMAX
Méret: 1,1 GB
Hivatalos honlap: http://www.joymax.com/silkroad/
Gépigény: Pentium 3 800 MHZ, 256 MB RAM, 64 MB VGA
MapleStory
2D-s ugrálós MMO? Szerepjáték beütéssel? Elsőre viccesnek tűnhet az ötlet, de a MapleStory fejlesztőinek játéka bebizonyította, hogy még a legfurcsább stílusok összepárosításából is születhetnek sikeres játékok. A legjobb bizonyíték a sikerre, hogy számtalan nyelven elérhető a játék (német, vietnámi, francia, kínai, japán, brazil, angol és még sorolhatnám milyen helyi szerverek várják a játékosokat). Adva van tehát egy 2D-s környezet számtalan mesebeli lénnyel, ellenséggel. Itt kavarhatunk aktuális karakterünkkel és szerezhetjük bőszen tapasztalati pontjainkat. A gépigény a fentebbiek miatt természetesen alacsony, a leggyöngébb gépeken is futásra lehet bírni a játékot. Aki szereti a gyermeki kalandokat, netán gyerekét akaja MMO függővé tenni, vagy csak imádja az ugrálós-harcolós platfomjátékokat, és ezt társaságban is játszaná, azon egyéneknek remek választás lehet ez a játék. Egyedi és igényes darab.
Forgalmazó: NEXON EuropeMéret: 1,2 GB
Hivatalos honlap: http://en.maplestory.nexoneu.com/Maple.aspx
Gépigény: Intel Celeron 500 MHz CPU, 64 MB RAM, VGA kártya
Időközi választás Pécsen - szerintem
Második alkalommal sem sikerült új országgyűlési képviselőt választani Baranyában.
A tisztet eddig Pécs korábbi első embere, Toller László töltötte be, aki 2006 óta éber kómában fekszik - ennek ellenére még sokáig kapta a több, mint 1 millió forintos fizetését. 3 év alatt nem tudtak a helyére másik embert találni, a ma megtartott voksolásra pedig a szavazóképes lakosoknak kevesebb, mint 11 százaléka ment csak el.
Toller különös esetét a pénz miatt persze sok helyütt negatív felhangok kísérték, mostanra azonban elvesztette minden korábbi jogát és címét, így már nincs ok a botrányra. Ellenben megüresedett a széke a Tisztelt Házban, ami úgy tűnik, a következő választásokig üres is marad.
Baranya megye 3. választókörzetét úgy látszik nem izgatja, hogy van-e parlamenti képviseletük, vagy nincs. Tudjátok mit mondok? Szerintem igazuk van.
Teljesen mindegy, hogy az "érdekeinket" jobb- vagy baloldali illető "képviseli" - talán apróbb jó dolgokat ki tud(na) harcolni, ha érdekében állna. De a mai világban már nem áll érdekében. Ennél fogva nem azt választjuk, hogy ki legyen az, aki teszem azt, Baranya megye nevében az asztalra csap, ha kell, hanem, hogy kinek lesz Pécsen egy nagy villája, 3-4 Audija vagy BMW-je és kinek a gyereke mehet protekcióval tanulni és/vagy dolgozni akárhova.
Most még a legalsó határt sem érte el a szavazók létszáma, ami azt jelenti, hogy a választók már belefáradtak a hercehurcába. A Bajnai-válságkormány jövőre igen nagy valószínűséggel távozik, addig még a nagyrészt jelenleg is (jövőre pedig még inkább) ismeretlen miniszterek gyorsan elosztogathatják, amit még el tudnak, s ezután jön a váltás.
Szerintem viszont akárkik is nyerik a 2010-es kormányalakítási jogot, az embereknek nem fogják visszaadni a kedvet a szavazásra - sőt, valószínűleg az ellenzék által beígért Kánaán se jön majd el. De hátha az idő majd megcáfol engem! Úgy legyen!
Tévésámán/Filmrajongó
Eltemették Bujtor Istvánt
De miért kell az, hogy a média ezt se tisztelje? Ha a hozzátartozók nem akarják, hogy szenzáció legyen, akkor mégis mi a fenének kell úgy a kereskedelmi csatornáknak erőltetni az egészet?
Bujtor már évekkel ezelőtt intelligens módon kezelte hírnevét, és egyáltalán nem akart a magukat szennylapokban mutogató sztárocskák közé süllyedni. Halála után viszont a média éhes farkasként harapott rá mindenre, ami vele kapcsolatos. Volt itt bréking nyúz, emlékműsor, sőt még emlékfilmet is kaptunk. Ez mind szép és jó, de az igazi gyász talán nem éppen így mutatkozik meg. A hírekben látva sajnos szánalmas látványt nyújtott a fekete paraván, melyre a média miatt szükség volt. Talán majd egyszer felnő az ország ahhoz, hogy egy temetést méltóképpen tudjon kezelni.
A sajtó felhajtása a hírekben: http://www.rtlhirek.hu/video/71376
Redline Rumble 4 – Undorgrund 0.5b
A Redline Rumble sorozat mindig is előkelő helyen szerepelt a shockwave játékok között, mivel kis méretben is remekül visszaadta a nagy sebességű száguldás élményét. Így akart lenni ezzel a negyedik rész is, melyben most már nem szaroztak a készítők, elénk dobtak egy egész várost. Ezzel sajnos számomra meg is szűnt a régebbi epizódok hangulata. Sajnos itt is a sokat akar a szarka jött elő: a város rémesen elnagyolt lett, a kocsink meg pattog benne, mint valami popcorn. Cserébe viszont Mr. Bean kocsijával kezdünk, míg nem telik jobbra. Beérjük ennyivel?
Link: http://www.shockwave.com/gamelanding/redlinerumble4.jsp
Lássuk a régi jókat is akkor már:
Redline Rumble 2
Redline Rumble 3
Mahjong, napi frissítéssel
Sok hozzáfűzni valóm nincs. Naponta frissülő mahjong, így aki kedveli ezt a játékot, minden nap új alakzatból kezdheti a lebontást. Ennyi. Ma még hozok mást is, mert ez kevés. Én is érzem. Addig meg tessenek élvezni a napfényt! Üljetek ki, mint a legyek, ha tehetitek.
Link: http://www.miniclip.com/games/mahjong-daily/hu/
Megmondás: Höri végre kiakadt
Höri, aki inkább visszavonult vágányzár blogja rejtekébe, most végre nem bírta tovább, és kifakadt a tömegközlekedés minőségét illetően. A felháborodásához hozzáfűzném én is, hogy az elmúlt héten kettő piros 7-es busz tört ketté alattam: az egyiken az csukló résznél fúródott át egy vas a tetőről nagy zajjal, a másikon az ajtórésznél törtek ki sorban a csavarok. Emiatt természetesen nem álltunk meg, sőt a minap a kilyukadt csuklójúval újra összefutottam, de mit is beszélek, hiszen még nem esik, addig lehet lyuk!
Höri cikke alant:
3700 kemény magyar forintot pengetek ki a BKV-nak azért, hogy 30 napig igénybevehessem a szolgáltatásait. Meg a MÁV-ét és a Volánét. Mivel a biciklizés életveszélyes, ezért nem nagyon van más választás. Azt már megszoktuk, hogy ragad a rendszer a kosztól, meg olyanokat is felengednek a buszra, akiknek nem biztos, hogy szabad lenne felszállniuk. Azt már kevésbé tolerálom, ha ebből a pénzből olyan emberek kapnak nagyon sokat vissza, akiknek nem kellene. Az meg már minősíthetetlen, hogy mindeközben kirohad alólam a busz. >>Tovább
Neked is van felháborító sztorid? Írd meg nekünk, hogy többen háboroghassunk! addiktmedia@gmail.com
Lego Star Wars böngészőben
Van már pár éve annak, mikor a Travellers’s Tales megteremtette számunkra azt a lehetőséget, hogy legofigurákkal újra átéljük a Star Wars filmek kalandjait. Most egy böngészőben is játszható változata is megjelent a játéknak, természetesen szerényebb grafikával. Azon egyéneknek, akik komolyan gondoják, hogy kipróbálják, ajánlatos létrehozni egy felhasználói profilt, mert így lesz mentés is, nem kell egy-egy alkalommal az elejéről kezdeni az egészet. A játék egyébként jó, bár akinek már volt szerencséje hasonló típusú lego játékokkal játszani, a sztorin és a pályákon kívül semmi újdonságot nem fog felfedezni. A futtatáshoz szükség van egy ingyenesen telepíthető böngésző kiegészítésre, melyet az oldalon megtalálunk.
Link: http://starwars.lego.com/en-US/FunAndGames/CloneWars-Quest-For-R2D2.aspx
Bíbor folyók (Les Rivieres pourpres, 2000)
Szeretem a francia filmeket, főleg a fantasy-t és az akciót. Első látásra ez mindkettő kicsit, úgyhogy pont jó.
Már nagyon sokszor meg akartam nézni, de eddig sose sikerült, most viszont, hogy túl vagyok rajta, megnézhetem a 2. részét is:)
Niemans felügyelő (Jean Reno) egy különös gyilkossági ügyben nyomoz a hegyekben lévő, önellátó egyetem-faluban. Szerinte az elkövető mutatni akar valamit, vagy rá akarja őt vezeti valamire.
A nyomokat követve eljut egy másik faluba, ahol összeakad Kerkerian hadnaggyal (Vincent Cassel), aki pedig egy furcsa betörési és sírrongálási esetben szaglászik - ráadásul mindketten ugyannak a gyanúsítottnak a lakásába akarnak bejutni.
Niemans és Kerkerian egymás tökéletes ellentétei. Míg az előbbi idősebb, tapasztalatabb, nyugodt és szótlan, addig az utóbbi hirtelen haragú, fiatal, forrófejű és újonc a körzetében.
Mialatt a fiatal zsaru az öregebből próbálja kihúzni, mit tud, egyre több lesz a rejtély köröttük és az áldozatok száma is nő. Az egyetem falai pedig borzalmas titkot rejtenek...
Jean Reno itt egy tőle egészen szokatlan alakot testesít meg, de meg kell hagyni, remekül csinálja. Ifjabb partnere is kellőképpen helytáll, szóval ez a páros szerintem nagyszerűen működik a vásznon.
A női főhős, Fanny (Nadia Fares), esetében Niemans felügyelő álláspontján voltam végig és örülök, hogy a dolgok úgy alakultak számára ahogy. Van benne valami, amitől érdekes lesz, amitől gyanakszunk rá, de mégse, a film újabb nagy erénye.
Azonban korántsem tökéletes alkotás ez. A közepén kitalálhatod, ki a gyilkos, bár a végén aztán meglepődsz, mert igazad is van, meg nem is:) Viszont miután világossá válik minden, a végső leszámoláskor sajnos már átlagos és érdektelen lesz az egész konfliktus. Ekkora elveszik a remek, félelemből és misztikumból kevert elegye a mozi légkörének, ami miatt már nem tud a néző tovább szurkolni a karaktereknek.
Az eleje nagyon jó, a közepére kicsit felemás lesz a dolog, a vége pedig már szinte klisészerű.
imdb.com felhasználói szerint: 6.8/10
Szerintem:4/5 (Azért sok rosszabbat láttam már...)
Trailert azt nem kaptok, mer úgyse tudtok franciául:)
Harcosok klubja (Fight club, 1999)
Tudjátok, mivel lehet elvenni a kedvem egy filmtől, amit még sosem láttam? A túlzott reklámmal és azzal, ha egynél több ember kijelenti róla, hogy mennyire jó (Vagy ha csak annyit mond valaki, hogy zseniális, utálom ha ezt mondják valamire, ami nem tudományos dolog).Szóval annak idején mindenki megmondta, hogy ez hujdejó film, plusz utálom Edward Nortont (egyszerűen nem kedvelem a pofázmányát és kész) úgyhogy 10 évnek kellett eltelnie a bemutatótól, hogy megnézzem a Fight Clubot.
Az egész csak úgy balhéból indult, de aztán nézők is akadtak, ők is be akartak állni és szép lassan megalakult a "Klub". Itt bárki levezethette a felgyülemlett feszültséget, tapasztalatokat, sebhelyeket és bajtársakat szerezhetett magának.
Tudjátok mi a poén?
EZ A FILM NEM A VEREKEDÉSRŐL SZÓL!
Akinek ez jött le az egészből, annak gratulálok, nézze meg a Remény rabjait és röhögjön rajta, hogy a főhőst megbasszák a buzik a sitten majd tekintsen meg pár részt a South Parkból, nevessen a káromkodáson és aztán gondolkozzon el a saját képességein...
Hogyan reklámozz valamit, amiről nem mondhatod el, hogy micsoda, de mégis azt akarod, hogy elérjen a fogyasztókhoz? Természtesen el kell adni úgy, hogy egy másik terméknek tűnjön.
Anno nem hozta vissza a várt összeget, mert hiába Brad Pittbull, hiába az Amerikai História X-es faszi, a népet nem érdekli már a bunyó. (Kíváncsi vagyok hogy Csening Tétüm legújabb filmje vajon bukott-e itthon? Vagy akkor ha én izomagy lennék, nekem kötelező lenne azt megnézni?:))
Valakik mégis látták és azt mondják, hűdejó volt, aztán adják tovább kazettán/dvdn/cdn/szóban és mások is megnézik. Aztán valakinek az egymás ütésén túl már nem jelent semmit, valaki elámul rajta, és itt vagyok én, aki nem tudom, mit mondjak róla.
Nem mondhatom, hogy szar volt, mert érdekes volt, lehetett röhögni, benne van Meat Loaf és a fiatalabbaknak Jared Leto is, Bonham Carter nagyszerűen játszik és a csavar benne borzasztó jó (remélem ezzel nem árultam el semmit).
Viszont mégse mondhatom azt, hogy hűdejó volt, mert egyszer megnézed, utána már nem jelent semmit, tetszett, de valahogy mégse az az eget rengető, minden mást felülmúló élmény.
Ajánlom intelligens embereknek - nézzétek meg, mert nem arról szól, amire gondolnátok!
Ajánlom ostoba embereknek is - nézzétek VÉGIG és aztán gondolkodjatok rajta!
Azt mondom, egyszer 2 órát áldozhattok rá az életetekből, szerintem nem sokan lesztek, akik megbánják.
imdb.com felhasználói szerint: 8.8/10 A Top 250 19. helyezettje.
Szerintem: 4/5 (Voltak benne nagyon gusztustalan részek, picit hosszú és ahogy már írtam, nem volt az a hűdenagy élmény, amit a híre maitt vártam volna. Elismerem, de ennyi.)
Ma este ismét megtörténik, hogy a semmire alapozva adják egy film 2. részét (A múmia visszatér), valamint lesz a Megint 48 óra, amit anno a tévészékház ostroma miatt nem láttam, de mivel az előző részt elfelejtettem megnézni, ezért most ezt is kihagyom. Ellenben lehet, hogy a 3 rendelkezésemre álló filmből megnézek egyet - bár ezt ne vegyétek tutira:)
Fenméd tréler, a gyengébbek kedvéért egy rajongó által készített bemutató:
Tévésámán/Filmrajongó
Újra működik a kommentelés!
Bár a Híraddikt.hu olvasói eddig sem arról voltak híresek, hogy annyira hozzászólogattak volna a témákhoz, a lehetőség újra adott. Az eddigi hiányért elnézéseteket kérjük, reméljük a jövőben éltek majd a hozzászólás jogával. Igyekszünk megvitatható témákkal szolgálni.
