Híraddikt

Tegnap elindultak a kombájnok, vágják az árpát. Ezt követi sorban a repce, a borsó, a búza, majd a többi kalászos. A termelők vegyes eredményekre számolnak: az ország egyes pontjain elfogadható, máshol katasztrófális a termés. Az árakkal hasonló a helyzet: a hazai árak jelenleg lefelé mentek, szemben a világpiacon felfelé ívelő trendre, azonban hazánkban is áremelkedés valószínűsíthető a jövőre nézve.

Április elejéig a terméskilátások az őszi gabonafélékből igen kedvezőnek mutatkoztak, repcéből is a tavalyi évhez hasonló hozamra számítottak, a kifagyás is vártnál jobban alakult, összesen csak 2 ezer ha volt. Március elejétől július elejéig azonban nem, vagy alig hullott csapadék, a szokásos hőmérsékletet jóval meghaladó időjárás uralkodott, aminek következtében csaknem az egész ország területét aszály sújtottnak kellet minősíteni (Többek között a Magyar Agrárkamara kezdeményezésére, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az egész országot aszálysújtotta területté nyilvánította). Az aszály a növénytermesztési ágazat terméskilátásait rendkívüli mértékben csökkentette. Becslésünk szerint a kalászosok várható terméskiesése a tavalyi terméshez viszonyítva a 30 %-ot meghaladja országos szinten.

A csapadékhiány a tavaszi vetésű gabonán kívüli a többi szántóföldi növénynél is jelentős károkat okozott, sőt ezeknél a növényeknél a végrehajtott preemergens növényvédő szerekkel történő kezelése is gyenge eredményű, ezért újabb kezelést hajtottak végre, ami többletkiadással járva a termelés költségeit növeli.

A jelenleg már kialakult helyzet miatt több ezer termelő és mezőgazdasági foglalkoztatott jövedelme, munkája kerülhet veszélybe, mivel az elemi károk következtében sem bevétel, sem idénymunka nem lesz, a feldolgozó üzemek várhatóan alapanyaghiánnyal fognak küzdeni. A kialakult helyzet így nem csupán termelési/piaci kérdés, hanem jelentős foglalkoztatási és szociális probléma is.

Tegnap Szentes környékén elindultak az első kombájnok. Árpát aratnak, vegyes érzések mellett. Az aszály ugyanis ezen az országrészen erős volt. A dél-dunántúli gazdálkodók – akik néhány nap múlva szintén beindítják az aratócséplőgépeket – viszont jobb eredményekre számítanak. Azt viszont egyikük sem tudja, mennyiért kel el idén a gabona. A felvásárlók kivárnak, ahogy a termelők is. A gabona ára ugyanis nálunk és a szomszédos országokban számottevő mozgást mutat. Két hete még féléves csúcsot döntöttek a tőzsdei – augusztusra, szeptemberre szóló – kötések. A búza ára csaknem elérte a tonnánkénti 42 ezer forintot is, aztán ahogy esett egy kis eső, és jöttek a kedvezőbb európai, amerikai hírek, úgy esett vissza 37-38 ezer forint környékére.

Nagy kérdés a minőség is: ahol volt elég eső és szépen teltek a szemek, ott reménykedhetnek – hacsak aratásig nem ázik meg sokszor a termény -, jó minőséggel számolnak, ahol nagy volt az aszály ott is használt az a néhány milliméter csapadék.

Az árak mindenesetre szétváltak: a jó minőség és a takarmányozásra alkalmas búza között nagy – tonnánként 4-5 ezer forint – a különbség.

A Magyar Agrárkamara által megkérdezett szakértők szerint a hazai piacon áremelkedés valószínűsíthető, de ennek mértékét nagyban befolyásolja majd a minőség. Pontosabban a takarmány és az étkezési célra alkalmas búza mennyiségének aránya. Ez, mint említettük nagyban függ a következő hetek csapadékosságától. Ha sokat esik, az kedvezőtlenül hat a malmi minőséget meghatározó paraméterekre.

Mi a helyzet a világpiacon?

A világon a 2008/2009 évi gabonatermelés meghaladja a fogyasztást a becslések szerint, ami a készletek növekedését eredményezi, és az várhatóan 343 millió tonna lesz 2009. június 30-án, ami 59 millió tonnával magasabb zárókészletet mutat az előző szezonénál. A világ gabona kereskedelme ugyan csökkent, aminek egyik oka az EU kiváló gabonatermése, azonban még így is a történelmi második legnagyobb forgalommal, 232 millió tonnával teljesül e szezonban.

Annak ellenére, hogy 2008-ban élesen estek a gabonaárak és a globális pénzügyi válság sok termelőt súlyosan érint, a 2009/10 évi vetések csökkentek, de csak 0,4 %-kal. A csökkenés az EU-ban, a CIS országokban Észak-Amerikában, Ausztráliában következett be, amelyet ellensúlyoz a Közel-Kelet-Ázsiai, a Távol-Kelet-Ázsiai és Afrikai térség országainak nagyobb területen történő vetése.

Ez évben kisebb hozamokkal számolnak, mint az elmúlt szezonban, ennek megfelelően kevesebb termésmennyiséget becsülnek a 2008/09. gazdasági évi rekordnál. Azt a 2009/10 szezonra 1721 millió tonnára becsülik, ami 61 millió tonnával kevesebb, mint a 2008/09 szezon termésmennyisége. Mivel a várható fogyasztás meghaladja a termelést, ezért a 2009/10 zárókészletet a jelenlegihez képest 15 millió tonnával kevesebbet becsülnek. A korábban vártnál kevesebb termés előrejelzése az árak erősödésében is megmutatkozik. Az utóbbi két hétben a búza amerikai jegyzése tonnánként csaknem 20 dollárt erősödött, nagyjából 270-275 dolláros tonnánkénti szinten áll most.

A világ búzatermését 2009-ben 652 millió tonnára várják, ami 35 millió tonnával kevesebb, mint a tavalyi rekord, de 1 millió tonnával több, mint az előző hónapban becsült. Csökkenést jelzett az EU, USA, Argentína és India, növekedést Oroszország, Kanada, Kína és Észak-Afrika.

A világ kukoricatermését a 2009/10 szezonban az előző szezonéhoz képest 2 %-kal kevesebbre, 771 millió tonnára várják. A terméskilátások csökkentek az USA-ban, az EU-ban, a Fülöp-szigeteken, így az előrejelzés szerint 7 millió tonnával kevesebb termés várható, mint azt áprilisban becsülték.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség